Osztrák közigazgatási jog és eljárás

Az osztrák közigazgatási jog számos nagyon különböző jogi területet és eljárást foglal magába. Tartalmilag ezek az eljárások minden olyan jogi területre terjednek ki, ahol magánjogi személy (természetes személy vagy jogi személy) hatósággal áll szembe és a hatóság vele nem egyenrangúan lép fel, hanem állami hatalommal. Ezek közé tartoznak a közúti forgalmi szabályok betartása, a gépjárművek működtetéséről szóló előírások, de ugyanúgy az osztrák állampolgárság megszerzése, az építkezésről szóló hatósági szabályok vagy a teherfuvarozási jogszabályok is.

A hatósági eljárásban több variáció is lehetséges, attól függően, hogy a konkrét törvény mit ír elöl. Az első hatósági fok általában városokban a rendőrség és magisztrátus között oszlik meg, vidéken nagyrészt a kerületi főkapitányság (Bezirkshauptmannschaft) illetékes. Bizonyos ügyekben külön hivatalok léteznek, de ezek számát 2014. január 1.-el lényegesen lecsökkentették.

Szinte minden eljárásban lehetséges a jogorvoslat, melyet panasznak (Beschwerde) hívnak. A jogorvoslatot általában 4 héten belül kell beadni. A panaszokról általában a Tartományi Közigazgatási Bíróság (Landesverwaltungsgericht) dönt, bizonyos ügyekben a Szövetségi Közigazgatási Bíróság (Bundesverwaltungsgericht) illetékes. Adójogi eljárásokra szintén van egy külön bíróság, a Szövetségi Pénzügyi Bíróság (Bundesfinanzgericht).

Amennyiben a jogorvoslati eljárás sem eredményez kedvező döntést, szűk keretek között lehetséges egy további panasztétel a Közigazgatási Törvénység és/vagy az Alkotmánybíróság előtt. Erre a másodfokú döntés kézbesítésétől számított 6 hét áll rendelkezésre.

Cégalapítás költségek Ausztriában

A cégalapítás Ausztriában több jogi formában is lehetséges (egyéni vállalkozás, OG, KG, GmbH, AG). Az alapítás költségei lényegében a választott jogi formától függenek. Minél komplexebb jogi formát választ az ember, annál magasabb költségekre kell számítania az alapításkor. Amíg az egyéni vállalkozás megkezdése alig okoz költségeket, egy GmbH alapítása jelentős költségekkel jár.

Az itt feltüntetett összegek irányárakként értendőek. A közjegyzői díj és a szerződés elkészítése valójában megállapodás tárgyai és az ügyvéddel illetve közjegyzővel esetenként kell megegyezni a költségekben. Fontos tudni, hogy aki először kezd vállalkozói tevékenységet, a Neugründungsförderungsgesetz (NeuFÖG) szerint mentesül bizonyos alapítással kapcsolatos költségek alól, mint például az iparűzési engedély igénylésével járó költségek alól, valamit a cégbírósági illeték és a tőkeforgalmi adó alól.

Egyéni vállalkozás:

  • iparűzési engedély igénylése, tartomány és ipar szerint: kb 100,00 € illeték
  • esetleges bejegyzés a cégkönyve (fakultatív): kb 75,00 € bírósági illeték, kb. 300,00 € ügyvédi munkadíj, kb 150,00 € közjegyzői díj

OG és KG alapítása:

  • társasági szerződés elkészítése: kb 2.000,00 €
  • bejegyzés a cégkönyve: kb 100,00 € bírósági illeték, kb. 350,00 € ügyvédi munkadíj beadvány elkészítésére, kb 200,00 € közjegyzői díj a hitelesítésre
  • iparűzési engedély igénylése, tartomány és ipar szerint: kb 100,00 € illeték

GmbH alapítása:

  • társasági szerződés elkészítése: kb 3.000,00 €
  • további szükséges okiratok (ügyvezetői igazgató szerződése, aláírás címpéldány, taggyűlési határozat) elkészítése: kb 500,00 €
  • bejegyzés a cégkönyve: kb 300,00 € bírósági illeték, kb. 350,00 € ügyvédi munkadíj beadvány elkészítésére, kb 200,00 € közjegyzői díj a hitelesítésre
  • iparűzési engedély igénylése, tartomány és ipar szerint: kb 100,00 € illeték

További várható költségek az alapítással kapcsolatban:

  • társasági adó GmbH-nál a befizetett alaptőke 1%-a, tehát legalább EUR 50,00
  • tolmács/fordító költségei

 

További információk:

Lakásbérleti szerzödés Ausztriában

Az osztrák bérleti jóg a bérleti szerzödések között több külömbséget is tesz. Az elsö és legfontosabb kérdés az, hogy milyen bérleményröl van szó, lakásról vagy üzlethelységröl. Az utóbbi kategóriába tartozik minden bérlemény, mely nem lakás céljára szolgál, hanem gazdasági tevékenység folytatására. A második kérdés az, hogy elöre megszabott határidöre kötödik a szerzödés, vagy korlátlan határidöre. Ezen kívül az is fontos tudnivaló, hogy milyen épületben helyezkedik el a bérlemény, illetve hogy alkalmazható-e a bérleti viszonyra a bérleti jogról szóló törvény (Mietrechtsgesetz – MRG), vagy sem. Az utóbbi esetben a bérleti jog igen szigoru keretek között mozog és a törvény kötelezö rendelkezései a bérlö védelmét szolgálják.

Bérleti szerzödés lakásról

Az osztrák bérleti szerzödés nem formaköteles. Ezért írásban vagy szóban is létre jöhet a bérleti megállapodás a bérlö és a bérbeadó között. Ha az ingatlan tulajdonosa a bérbeadó, akkor általában föbérleti viszony jön létre (Hauptmiete), ha a bérlö adja tovább a bérleményt vagy annak egy részét, akkor albérletröl (Untermiete) beszélünk. A bérleti szerzödés megkötése elött érdemes megfontolni, hogy elöreláthatólag mennyi ideig szeretné a bérlö használni, illetve a bérbeadó bérbeadni a bérleményt és ezzel kapcsolatban, hogy célszerü-e a szerzödés idejét behatárolni. Ez a felmondási lehetöségeket is lényegesen befolyásolja. Amennyiben az MRG érvényesül a lakás bérleti szerzödésére, az elöre megszabott határidö nem lehet rövidebb 3 évnél.

Az MRG által védett bérleti viszonyok esetében a törvény több esetben rendelkezik a bérleti díj összegéröl is. Itt – a lakás tipusától illetve az épület korától is függöen – vannak törvény által megállapított határértékek. Amennyiben a bérbeadó ezeket túllépné, a bérlö jogi segítséget tud igénybe venni.

Bérleti viszony felmondása

A bérleti szerzödés felmondása lényegében attól függ, hogy korlátlan határidöre kötödött a szerzödés, vagy sem. Utóbi esetben csak a bérlö élhet normális felmondás jogával, legelöbb egy év leteltével. Amennyiben határidö nélküli szerzödés áll fent, a bérleti viszony a bérlö és a bérbeadó részéröl is felmondható. A bérlö felmondását írásban, a bérbeadó viszont csak bírósági úton tudja érvényesíteni. Ezen túlmenöleg a bérbeadó felmondása csak konkrétan a törvényben megnevezett okok miatt lehetséges.

A bírósági felmondási kérelemre a bíróság tárgyalás nélkül kézbesít a bérlönek egy végzést, amivel értesíti a bérleti viszony felmondásáról. A bérlö a kézbesítéstöl számítva 4 héten belül tud ellentmondani a felmondásnak. Ha elmulasztja ezt a határidöt vagy nem él az ellentmondás lehetöségével, akkor a bérleti viszony felmondása jogerössé válik. A bíróság felszólítja a továbbiakban a bérlöt, hogy 14 napon belül hagyja el a bérleményt.