Magyar Ügyvéd Bécs Ausztria
Mag. Balazs Esztegar LL.M.
Magyar nyelü ügyvéd Bécsben, az osztrák gazdasági, polgári és közigazgatási jog terén képviseli ügyfeleit bírósági és közigazgatási eljárásokban Ausztria szerte és ügyvédi tanácsadást nyújt Magyar nyelven Bécsben.


postheadericon Osztrák Büntetöjogi Eljárás

Az osztrák jogrendszerben a büntetőjogi eljárás a független bíróságok illetékességébe esik. Az eljárást általában rendőrségi vagy ügyészségi feljelentés alapján indul. A nyomozási eljárást az ügyészség vezeti és általában a rendőrség kivitelezi. Itt általában a nyomok és bizonyítékok összegyűjtése történik meg, a rendőrség az ügyészség utasítására kihallgatja a gyanúsítottat és a megkárosultat, esetleg további tanukat is. Ezek a tanúvallomások jelentős részei a büntető eljárásnak, mivel vádemelés esetében a bíróság ezekre (is) alapozza a tárgyalást és bizonyítási eljárást.

Súlyos bűncselekmény vádja esetén a gyanúsítottat előzetes őrizetbe lehet venni, ha az ügyészség ez kéri és a bíróság jóváhagyja. Ehhez továbbá szükséges, hogy a törvényben konkrétan megnevezett okok egyike (pl. menekülés vagy további tettek kivitelezésének veszélye) fennáll. Akit előzetes őrizetbe vesznek és fegyházban/fogdában tartanak, azt az egész előzetes őrizetes eljárásban ügyvédnek kell képviselnie. Az előzetes őrizet a letartóztatás után 14 napig tartható fent, ez után sor kerül egy tárgyalásra, ahol a bíróság egyenlőre nem magával a bűncselekménnyel, hanem csak azzal foglalkozik, hogy fennáll-e az ügyészség által megnevezett ok a gyanúsított fogva tartására. Ha igen, akkor a gyanúsítottat további 1, a második tárgyalás után további 2 hónapig lehet fogva tartani.

Ha az ügyészség összegyűjtötte a szükséges összes bizonyítékot és valószínűsíthető hogy a gyanúsított valóban bűncselekményt követett el, vádat emel ellene az illetékes bíróságnál. Hogy milyen bíróság illetékes, az attól függ, hogy milyen bűncselekménnyel vádolják a gyanúsítottat. Kis terjedelmű büntetés esetében, amikor csak pénzbüntetéssel vagy maximum 1 éves börtönbüntetéssel büntethető a bűntett, a kerületi bíróságok (Bezirksgericht) illetékeseket, kevés kivétellel. Más esetben első szinten a tartományi bíróságok (Landesgericht) illetékessége áll fent, ugyanakkor ezen belül is a bűncselekmény és a büntetés terjedelme mérvadó arra, hogy egy bíró önmagában, ülnökökkel együtt vagy esküdtekkel együtt dönt az ügyben.

Nem súlyos bűntett esetében az osztrák büntetőjogi eljárás ismeri az úgynevezett „Diversion” létesítményét. Ez egy fajta kiegyezést jelent, melynek feltétele, hogy a vádlott hajlandó felelősséget vállalni tetteiért és nincs súlyos, különösen halálos következménye a bűntettnek. Ebben az esetben általában pénzbírság és kártérítés kifizetésére kötelezik a vádlottat vagy kitűznek egy max. 3 éves próbaidőt. Amennyiben teljesíti a fizetési kötelességet és/vagy a próbaidő alatt nem követ el újabb bűntettet, nem születik ellene elítélő ítélet, így nem is minősül büntetett előéletűnek és erkölcsi bizonyítványa bejegyzés nélkül marad.

Amennyiben a Diversion nem alkalmazható, a bíróság a tárgyalás megtartása után vagy elítélő, vagy felmentő ítéletet hoz. A büntető tárgyaláson a legtöbb esetben a vádlottnak ügyvéd képviseletére van szüksége. Ennek költségei őt terhelik. Amennyiben nem választ magának ügyvédet, a tartományi ügyvédi kamara kirendel egy védőügyvédet mellé, aki munkáját végeredményben ingyen végzi és általában nem beszél magyarul.

Az elítélő ítélet ellen a vádlott 3 napon belül jelentheti be jogorvoslati szándékát. A jogorvoslat lehetősége a büntető eljárásban attól függ, hogy milyen bíróság hozta az ítéletet. A jogorvoslatról mindig egy magasabb rendű bíróság dönt.