Archiv der Kategorie: munkajog

osztrák munkajog

Munkaviszony felmondása Ausztriában

Az osztrák munkajog szerint a felmondás a munkaviszony rendes végződése, ha ez meghatározatlan időre lett megkötve. Az osztrák munkaviszony felmondása mellett az osztrák munkajog több lehetőséget is ismer, amivel véget érhet egy munkaviszony:

  • felmondás munkavállaló részéről
  • felmondás munkaadó részéről
  • felmondás a próbaidő alatt
  • előre meghatározott időre kötött szerződés lejárása
  • jogszerű elbocsátás (a munkaadó részéről)
  • megalapozott kilépés (a munkavállaló részéről)
  • közös megállapodás a munkaviszony megszüntetéséről

Felmondás a munkavállaló által (Arbeitnehmerkündigung)

Amennyiben meghatározatlan időre megkötött munkaviszonyról van szó, a munkavállaló felmondással tudja egyoldalúan bevégezni a munkaviszonyt. A felmondás nem kell, hogy írásban legyen kiállítva és a törvény más formát sem ír elő. A szóbeli felmondás is érvényes, hacsak a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés nem rendelkezik másképpen. Későbbi bizonyítás céljából viszont célszerű írásban felmondani.

A felmondás attól a pillanattól lép érvénybe, amikor a munkavállaló megkapja vagy (szóbeli felmondás esetén) tudomást szerez róla. Ettől a naptól kell számolni a felmondási időt is.

Kündigungstermin (felmondási időpont) az az időpont, mivel véget ér a munkaviszony. Kündigungsfrist (felmondási határidő) az az időtartam, ami a felmondás érvénybelépése és a felmondási időpont (Kündigungstermin) között legalább el kell hogy teljen. Amennyiben a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés nem rendelkeznek másképpen, az alkalmazottak (Angestellte) hónap végével mondhatnak fel, 1 hónapos határidő betartása mellett. Dolgozók (Arbeiter) esetében a felmondási határidőt és időpontot szinte mindig a kollektív szerződés határozza meg.

Urlaubsgeld és Weihnachtsremuneration Ausztriában

Az osztrák munkajog törvényben nem rendelkezik a 13. és 14. fizetésről (együtt „Sonderzahlung”). Az „Urlaubsgeld” (13. havi fizetés) és „Weihnachtsgeld” vagy „Weihnachtsremuneration” (14. havi fizetés) viszont régi szokás Ausztriában és ezért a kollektív szerződések nagy része tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket. Aki viszont munkavállalóként olyan munkaadónál dolgozik, akire kollektív szerződés egyáltalán nem érvényes vagy olyan kollektív szerződés vonatkozik rá, ami kivételesen nem ír elő 13. és 14. havi fizetést, jól teszi, ha a munkaszerződésébe felvetet egy megfelelő rendelkezést. Egy munkajogban jártas ügyvéd ebben a kérdésben segíteni tud.

Hogy mikor fizetik ki az Urlaubsgeld-et és a Weihnachtsremuneration-t, megint csak a kollektív szerződés vagy a munkaadó és munkavállaló között megkötött megállapodás szerint dől el. Általában a 13. havi fizetést a júniusi fizetéssel, a 14. havi fizetést a novemberi fizetéssel szokás kifizetni. Mivel ez főleg a szezonálisan dolgozó cégeknél likviditásproblémát okozhat, gyakran előfordulnak olyan egyezmények is, hogy a Sonderzahlung, szóval a 13. + 14. havi fizetés, négy részre osztva, minden negyedév végén kerül kifizetésre. Nagyon ritka viszont az olyan megállapodás, miszerint a munkaadó a 13. és 14. havi fizetést havonta hozzáadja a munkabérhez illetve fizetéshez.

Adójogilag fontos tudni, hogy a Sonderzahlung-ra csökkentett adókulcs és társadalombiztosítási járulék érvényes, ezért nettó több marad a bruttó fizetésből az adó és a TB levonása után.

Felmondás esetén a munkaadónak részarányosan kell kifizetnie a Sonderzahlung még nem kifizetett részét.

Munkaszerzödés Ausztriában

Az osztrák munkajog alapelve a munkavállaló védelme, azaz a munkaadó gazdasági erejének egyensúlyozása. A munkajog elsősorban magánjogon alapuló munkaviszonyokra alkalmazható, melyek munkaszerződés megkötésével jönnek létre. A szerződést osztrák jog szerint nem kötelező írásban megkötni, szóbeli megállapodás is létrehozhat munkaviszonyt. A későbbi konfliktusokra tekintettel léve viszont igen célszerű munkaszerződéseket írásba foglalni, sőt még jobb, ha ügyvéd fogalmazza meg őket.

A munkavállalókat Ausztriában két csoportra osztják: különbséget tesznek egyrészt a dolgozók és másrészt az alkalmazottak között. Ennek a különbségtételnek következményei vannak a felmondási időre és a betegállományra is. Gyakran a dolgozók és az alkalmazottak részére külön-külön kollektív szerződés létezik.

Ausztriában munkát vállalni lehet teljes állásban is, és részállasban is. A legtöbb kollektív szerződés 38,5 órás munkahetet ír elő, a törvény szerint (kollektív szerződés hiányában) heti 40 óra a normális munkaidő. A túlórákra külön szabályok érvényesek. A munkavállalónak általában évente 25 nap fizetett szabadság jár.

A munkavállaló általában jogosult 13. és 14. havi fizetésre (Urlaubsgeld és Weihnachtsremuneration), melyet félévente vagy negyedévente szokás kifizetni.

A munkaviszony megszűnése több féle módon lehetséges: amennyiben a szerződést meghatározatlan időre kötötték a felek, a munkaviszony közös megállapodással (einvernehmliche Lösung), rendes felmondással (Kündigung), haladéktalan elbocsátással vagy kilépéssel érhet véget. A felmondás egy előre (szerződésben vagy törvényben) meghatározott felmondási időhöz van kötve. Az elbocsátáshoz és a munkavállaló idő előtti kilépéséhez pedig súlyos oknak kell fennállni. Közös megállapodással bármikor, ok és határidő nélkül véget érhet a munkaviszony.

Célszerű itt is ügyvédhez fordulni, aki segít tisztázni a jogosultságokat.

Munkavállalás Ausztriában Magyaroknak

Magyar állampolgárok számára az Európai Úniós tagsággal megnyílt a többi tagállam munkapiaca. Ausztria (és Németország is) éltek a kikötés lehetöségével, miszerint a keleti tagállamok állampolgárai csak 2011-ben lettek egyenrangúak a többi úniós ország állampolgáraival.

2011 Május 1. óta viszont kikötés nélkül megnyílt az osztrák munkapiac, úgyhogy magyar állampolgárok számára is lehetséges a munkavállalás Ausztriában. Románia és Bulgária kivételével minden keleti tagállam állampolgára szabadon vállalhat munkát Ausztriában. Munkavállalási engedély ígénylése nem szükséges. A munkavállaló egyszerüen munkaszerzödést köthet a munkaadóval.