Az öröklési jogot Ausztriában az osztrák általános polgári törvénykönyv (ABGB) szabályozza. Lényegében a magyar és az osztrák örökélési jog hasonlít egymáshoz. Lényegében abban tér el tőle, hogy Ausztriában a jogrendszer az ági öröklést nem ismeri.

Törvényes öröklés Ausztriában

Ha az örökhagyó nem élt végintézkedési szabadságával, vagy végrendelete nem felel meg a formai előírásoknak, a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. A törvény alapján öröklésre jogosultak körét a törvény sorrendben határozza meg. Törvényes örökösök a házastárs és a regisztrált azonos nemű élettárs valamit a gyerekek/unkák/dédunokák azaz az egyenes ági rokonok. Figyelemre méltó, hogy a nem bejegyzett élettársat törvény alapján nem illeti meg öröklési jog.

Ha az örökhagyó nem volt házas és gyermekei se maradtak, akkor az örökhagyó szülei örökölnek. Amennyiben a szülők korábban meghaltak, az örökhagyó testvérei örökölnek a törvény rendelkezései alapján.

Végrendelkezés Ausztriában

Az örökhagyó elvileg szabadon rendelkezhet vagyona felett végrendelet/testamentum formájában. Ennek a formai előírásait az osztrák polgári törvénykönyv tartalmazza. Végrendelkezni írásban kell. Amennyiben az örökhagyó végrendeletét saját kezűleg írja és aláírja, tanuk jelenlétére nincs szükség. Ha a végrendelet szövegét más személy írja vagy gépírásban fogalmazza meg az örökhagyó, 3 tanú jelenlétében nyilatkoznia kell arról, hogy az okirat az utolsó akaratát tartalmazza. A végrendeletet az örökhagyó és a tanuk is aláírják. Minden esetben célszerű a végrendelet keltének helyét és időpontját rögzíteni.

Kötelesrész

Az örökhagyói végrendelkezési szabadságát a kötelesrész (Pflichtteil) korlátozza, mely a leszármazók és a túlélő házastárs esetében az ö törvényes örökrészüknek a fele. Leszármazók hiányában a szülők a törvényes örökrészük egy harmadát kapják meg kötelesrészként.

A kötelesrész csökkentésére csak akkor van lehetőség, ha a jogosultak és az örökhagyó között nem állt fent semmilyen családi kapcsolat.