Pénzkövetelések és kintlévőségek behajtása Ausztriában bírósági úton fizetési meghagyásos eljárás formájában történik. Természetesen a kereset beadása előtt Ausztriában is szokás írásbeli figyelmeztetést illetve felszólító levelet küldeni az adósnak, ámbár a törvény ezt nem követeli meg.

A kintlévőség behajtására irányuló eljárás a fizetési meghagyás kibocsájtására irányuló kérelem beadásával kezdődik. Ez a kérelem az osztrák polgári eljárás jog szerint keresetnek minősül. A perértéktől függően, jelenleg 5.000 Eurót meghaladó perérték esetében, a felek ügyvéd általi képviselete szükséges. Ha a követelés nem haladja meg ezt az összeget, bárki maga is beadhatja a keresetet (Mahnklage) az illetékes bíróságnál az Igazságügyi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványok segítségével.

A kereset beadása után a bíróság csak az előterjesztés formális szempontjait vizsgálja, majd – tárgyalás nélkül – kézbesíti a fizetési meghagyást (Zahlungsbefehl) az alperesnek, melyben felszólítja őt, hogy 14 napon belül fizesse ki a keresetbe foglalt tartozását valamint az eddigi eljárás költségeit.

Az alperesnek ezek után három lehetősége van:

1. Amennyiben az alperes eleget tesz a fizetési meghagyásnak és időben kifizeti tartozását, nincs szükség további eljárásra. A fizetési meghagyás jogerős lesz, de végrehajtási eljárást nem kell indítani, hiszen az adós kifizette tartozását.
2. Ha az alperes úgy véli, hogy a követelés nem jogszerű, a kézbesítéstől számítva 4 héten belül élhet a tiltakozással lehetőségével. A tiltakozás/ellenvetés által a fizetési meghagyás nem lesz jogerős és a bíróság megkezdi a polgári eljárást, melynek során a feleknek előterjesztést és bizonyítékokat kell felmutatniuk.
3. Amennyiben az alperes nem reagál a fizetési meghagyásra ellenvetéssel és nem is fizeti ki tartozását, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és ennek alapján a felperes végrehajtási eljárást indíthat az alperes ellen.