Ingatlan vásárlásakor a vételár mellett további költségek merülnek fel:
ingatlanközvetítői díj
a vételár 3%-a + 20% Áfa
ingatlan-átruházási adó
a vételár 3,5%-a
ingatlan-nyilvántartásba vétel díja
a vételár 1,1%-a
ügyvédi/közjegyzői díjak
megállapodás szerint, kb a vételár 1% – 3%-a + 20% Áfa
hitelesítési díj
kb. 300-300 Euró + 20% Áfa
Mint EU-állampolgár minden magyar állampolgár és jogi személy is szabadon vásárolhat ingatlant Ausztriában. Osztrák jogi személy létrehozására nincs szükség. Semmiféle külön engedélyre vagy bejelentésre nincs szükség, sem a magyar hatóságok felé, sem Ausztriában. Uniós állampolgárok egyenrangúak az osztrák állampolgárokkal. Magyar állampolgár bármilyen ingatlant vásárolhat Ausztriában. Egyetlenkivételt a mezőgazdasági területek képeznek, itt külön engedély kell.
Az GmbH (Gesellschaft mit beschränkter Haftung) Ausztriában a magyar Kft-nek megfelelő jogi forma. A GmbH önálló jogi személy, melyhez a tagok a meghatározott tőkerészükkel kötődnek. Az összes tag tőkerésze képezi a GmbH alaptőkéjét, melynek legalább 35.000,00 Eurónak kell lennie. Ennek felét, azaz 17.500,00 Eurót, kell a tagoknak készpénzben az alapításkor befizetni. Lényeges, hogy ez a tőke minden esetben a társaság tulajdonában marad. A társaság ugyan természetesen gazdálkodhat a tőkével, de a tagoknak ezt az összeget visszafizetni illetve a társaságból kivenni szigorúan tilos.
GmbH-t alapítani egy személy is tud, ellentétben az OG-val és KG-val, ahol legalább két személyre van szükség. Az alapító lehet magánszemély vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi. Az a személy lehet egyben ügyvezető igazgató is. Viszont a GmbH-nál, ellentétben az említett személyi társaságokkal, fennáll a lehetősége annak is, hogy a tag illetve a tagok egy harmadik személyt bíznak meg az ügyvezetéssel.
Adójogilag a GmbH tagok a kifizetett osztalék után nem személyi jövedelem adót (Einkommensteuer) hanem tőkeadót (Kapitalertragssteuer) fizetnek, ami mindig 25%. A GmbH maga is adóköteles a nyeresége után, melyet a 25%-os testületi adóval (Körperschaftsteuer) kell leadózni. Amennyiben a GmbH nem nyereséges, abban az esetben is a minimum alaptőke 5%-t, azaz 1.750,00 Eurót, köteles adózni. Továbbá a GmbH minden esetben Áfa köteles. Kettős könyvelést kell vezetnie és ezáltal mérlegköteles.
Mivel a GmbH minimum alaptőkéje Ausztriában 35.000 Euróval viszonylag magas, 2014 március óta új GmbH alapítása esetében a tagok igénybe vehetik az úgy nevezett alapítási privilégiumot (Gründungsprivilegierung). Ebben az esetben az elsö tíz évre a társaság alaptőkéje csökkenthető legalább 10.000 Euróra, melynek felét, azaz 5.000 Eurót kell a tagoknak készpénzben alapításkor befizetni. Így a társaságot lényegesen kevesebb alaptőkével el lehet indítani, viszont a privilégium igénybevételét a cégnévben fel kell tüntetni. A cégnévnek ez esetben kötelezően tartalmaznia kell az „gründungspriviligiert“ szót. A lecsökkentett alaptőke privilégiuma az alapítástól számított maximum 10 évig vehetö igénybe. Ez alatt az idő a tagok kötelesek megemelni az alaptőkét 35.000 Euróra. Ezt bármikor megtehetik, egy formalizált eljárás útján.
Az öröklési jogot Ausztriában az osztrák általános polgári törvénykönyv (ABGB) szabályozza. Lényegében a magyar és az osztrák örökélési jog hasonlít egymáshoz. Lényegében abban tér el tőle, hogy Ausztriában a jogrendszer az ági öröklést nem ismeri.
Ha az örökhagyó nem élt végintézkedési szabadságával, vagy végrendelete nem felel meg a formai előírásoknak, a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. A törvény alapján öröklésre jogosultak körét a törvény sorrendben határozza meg. Törvényes örökösök a házastárs és a regisztrált azonos nemű élettárs valamit a gyerekek/unkák/dédunokák azaz az egyenes ági rokonok. Figyelemre méltó, hogy a nem bejegyzett élettársat törvény alapján nem illeti meg öröklési jog.
Ha az örökhagyó nem volt házas és gyermekei se maradtak, akkor az örökhagyó szülei örökölnek. Amennyiben a szülők korábban meghaltak, az örökhagyó testvérei örökölnek a törvény rendelkezései alapján.
Az örökhagyó elvileg szabadon rendelkezhet vagyona felett végrendelet/testamentum formájában. Ennek a formai előírásait az osztrák polgári törvénykönyv tartalmazza. Végrendelkezni írásban kell. Amennyiben az örökhagyó végrendeletét saját kezűleg írja és aláírja, tanuk jelenlétére nincs szükség. Ha a végrendelet szövegét más személy írja vagy gépírásban fogalmazza meg az örökhagyó, 3 tanú jelenlétében nyilatkoznia kell arról, hogy az okirat az utolsó akaratát tartalmazza. A végrendeletet az örökhagyó és a tanuk is aláírják. Minden esetben célszerű a végrendelet keltének helyét és időpontját rögzíteni.
Az örökhagyói végrendelkezési szabadságát a kötelesrész (Pflichtteil) korlátozza, mely a leszármazók és a túlélő házastárs esetében az ö törvényes örökrészüknek a fele. Leszármazók hiányában a szülők a törvényes örökrészük egy harmadát kapják meg kötelesrészként.
A kötelesrész csökkentésére csak akkor van lehetőség, ha a jogosultak és az örökhagyó között nem állt fent semmilyen családi kapcsolat.