Az ingatlan adásvétel jogi feltételeiröl már írtunk. Itt most az ingatlan adásvételhez esetlegesen szükséges finanszírozással kapcsolatos kérdésekre szeretnénk kitérni.

Ha valaki Ausztriában saját tulajdont szeretne, annak több formája van:

• Pachtgrund: ebben az esetben a földet csak bérlik, a ház rajta, saját tulajdon. Ilyen esetekben álltalában az állam vagy egy egyházi szervezet a föld tulajdonosa.
• Genossenschaft (mit/ohne Kaufoption) = szövetkezeti lakások: ebben az esetben be kell fizetni egy önrészt. Ez álltalában 5.000 – 80.000 € között mozog, az ingatlan fekvésétöl és méretétöl függöen. A továbbiakban egy bérleti díjat kell fizetni, ami a legtöbb esetben viszont alacsonyabb egy szokványos bérleti viszonyban elszámolt bérleti díjnál. Van olyan szövetkezeti lakás, melyet egy bizonyos bérleti idö után meg lehet venni; ez legkorábban 10 év után lehetséges.
• Zinshaus: befektetés céljából vásárolt bérház. Célja: a lakások bérbeadása által bevételi forrás létrehozása.
• Miete: Itt elsö sorban arra kell figyelni, hogy új építésű az ingatlan vagy sem. Ha új építésű, akkor a tulajdonos általában szabadon állapíthatja meg a bérleti díjat. Ha régi építésű  („Altbau“), akkor számos jogszabály felsö határt szab meg a bérleti díjra.
• Eigentum: saját tulajdon

Az ingatlanvásárlás költségeiröl külön cikkben beszámoltunk. Amennyiben az ingatlan finanszírozása hitel segítségével történik, a hitellel kapcsolatban több költség felmerül:

•  2-3% banki kezelési költség (Bearbeitungsgebühr)
• értékbecslö díja
• 1,20% jelzálog földkönyvezés díja (a jelzálog értékéböl)
• bizonyos esetekben 2% tanácsadói díj (Beratungsentgelt), ami egy független pénzügyi tanácsadó esetében elmarad
• esetleg további hitelesítési díj, ügyvédi / közjegyzöi díjak

Mi szükséges a lakáshitelhez?

• kb 20-30% önrész
• esetleg állami támogatás igazolása („Wohnbauförderung“): Tartománytól függöen léteznek támogatások ingatlanokra. Ez a fajta támogatás általában nem más mint egy nagyon kedvezö hitel. Azonban figyelembe kell venni a mindenkori kamatozást és a kamatozás esetleges változását is: a jelenlegi kamathelyzetben van úgy, hogy a banki hitel kedvezöbb, mint a támogatás kamata.
• tűz biztosítás a házra
• halál eseti biztosítás vagy élet biztosítás; több esetben az értéklapokhoz kötött biztosítást is elfogadják. Ez azon is múlik, melyik biztosító, melyik terméke kerül megkötésre.

Milyen hitel típusok léteznek?

• változó kamatozású jelzáloghitel
• fix kamatozású jelzáloghitel
• Bauspar-Darlehen (nem feltétele a Bausparvertrag)
• deviza hitel (csak cégeknek, nagyon jó bonitással)

Egy jelzáloghitel futamideje álltalában 20-25-30 év. A jelzálog telekkönyvi bejegyzése a bank részére biztosítékot jelent. Ez azt is jelenti, hogy az ingatlan késöbbi eladásánál vagy ki kell váltani a jelzálogot (= kifizetni a hiteltörlesztés hátralevö részét), vagy a vevö átveszi a törlesztést (amit általában nem fog megtenni, hacsak nem egy tartományi támogatás keretében fennálló hitelröl van szó). Az utóbbi esetben ezt persze figyelembe kell venni a vételár megállapításánál.