Schlagwort-Archive: márkavédelem

Internetjog

Az Internetjog címszó több jogi teret foglal össze, melyek közös vonása, hogy az interneten keresztül illetve az internet segítségével történő tényállások elkövetését szabályozza. Az internetjog terén elsősorban a személyiségjogok, a márkajog és a szerzői jog játszanak szerepet. De minden szinte minden jogi teret érinthet az internetjog. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy az interneten is ugyanazok a jogszabályok érvényesek, mint az „offline” világban.

Mivel az internetek keresztüli kommunikáció eltér a személyes párbeszédtől, ezért persze vannak külön az internetre vonatkozó jogszabályok is, például az online vásárlás (e-Commerce), a fogyasztóvédelem vagy az üzemeltető felellősége szabályozására. Ezeket az osztrák jogalkotó különböző helyeken szabályozza, részben Európai Uniós irányelvek alapján. Ide tartozik például egy webshop működtetése vagy reklám szétküldése e-mail formájában. Weboldalak működéséhez ezért gyakran az „célszerű általános üzleti feltételek” (Allgemeine Geschäftsbedingungen, AGB) megszerkesztése és használata.

Persze vannak az internet által létrejött úgy kommunikációs formák is, melyekre ugyan nincsenek külön szabályok, viszont a meglévő jogszabályokat kellő képen kell alkalmazni rájuk. Ezek közé tartoznak például a szociális hálók, mint a Facebook és olyan rendszerek is, mint a YouTube vagy Flickr. A Facebook-on keresztül elkövetett jogszabálysértéseket csak akkor tudja érvényesíteni a károsult effektíven, ha ügyvéde jártas az internetjogi témákban és ismeri a modern kommunikációs rendszerek működését és az azokra érvényes szabályokat.

Az internetjog részét képezik továbbá a márkajog/védjeljog, a szerzői jog és a vetélkedési jog rendelkezésének megszegései is, amennyiben ezeket az interneten keresztül követik el. Gyakori példája ennek a Google AdWords vagy más affiliate marketing illetve reklámrendszer által elkövettet védjelsértés, amikor például egy vállalat a vetélytárs cégnevét vagy védjelként bejegyzett márkanevét használja fel arra, hogy saját termékeit vagy szolgáltatásait reklámozza.

 

Védjegyjog

védjegy bejegyzéseA márka (védjegy) lényege elsősorban az, hogy megkülönböztethetővé tegyen egy terméket vagy szolgáltatást. Utal egy bizonyos gyártóra, szolgáltatóra vagy kiemel egy terméket a többi hasonló közül. A márkajog abból indul ki, hogy a fogyasztó konkrét tulajdonságokkal hozza kapcsolatba a márkát és ez által a márkanév piaci értéke növekszik.

Ahhoz hogy egy névből márkanév legyen, be kell jegyezni egy védjegyet a márkajegyzékbe. Védjegy bejegyzése országonként is lehetséges, de az egész Európai Unióra is. A márka effektív védelme érdekében érdemes a védjegy bejegyzése előtt ügyvédhez fordulni.

A védjegy bejegyzésekor meg kell adni, hogy milyen termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik a márkanév, azaz meg kell határozni a márkavédelem körét. Maga a bejegyzés Ausztriában az Osztrák Szabadalmi Hivatalnál (Österreichisches Patentamt) történik. A hivatal illetéket számol fel a márka bejegyzésért, melynek összege a meghatározott termék- illetve szolgáltatáskategóriáktól függ. A 370,00 Eurós alapdíj 3 kategóriát tartalmaz, a Nizzai Klasszifikációnak megfelelően. Az ezáltal elnyert védjegyoltalom Ausztriában érvényes.

Az uniós illetve közösségi védjegy bejegyzése a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (OHIM) lehetséges. Ennek illetéke 3 kategóriára kb. 1.000,00 Euró, viszont a márka az Unió teljes területén védelmet nyújt. De figyelembe kell venni azt, hogy amennyiben akár egyetlen tagállamban kizáró ok merül fel a védjegy bejegyzése ellen, ez meggátolja a márka bejegyzését az Unióban. Ilyen esetekben a bejelentés nemzeti bejelentésekké alakítható át azokban a tagállamokban, ahol kizáró ok nem merült fel. A díjjak viszont emelkednek ezáltal.

Az eljárás mindkét esetben körülbelül hat hónapot vesz igénybe, amennyiben senki nem szólal fel a védjegy bejegyzése ellen.